KOLLAPSZUS
RÁMA LÁMA FÁ FÁ
öt perc múlva utazunk az örökkévalóságba
a jövőbe
apám még két percig fog élni
három percet kell csak várni
semmi láthatatlant
nem akarok megérinteni
öt perc múlva hat perc
MEG AKAROM DUPLÁZNI A NULLÁT
meg akarom duplázni a nullát
nem tudom túlélem-e gyöngédségeim
olyan gyöngéd vagyok
akár egy vakbélgyulladás
nem tudom túlélem-e gyöngédségeim
meg akarom duplázni a nullát
mindjárt
visszaállítom a szinkront
null-null
ÁLMAIMBA BARNA KÖDÖK JÖTTEK
álmodom
a limánon álmodom
sétál a püspök úr
hallom lépteit
szinte
álmodom
muzsika szól
rozsdás kardalok
álmodom
a levegő áll
az utca szexel
GIMMEI, GIMMIE, GIMMIE
godd evening are you ready to rock
mindig frekvencián vagyok
a színpad kíméletlen ritmusban lángol
vízszintes dinamika
pogo és hasonló
tövig felhúzott hangszínszabályozó
egyenes adásba megyünk
ultrafast trash
megkíméltek bennünket a formaságoktól
valami nehézbe kezdenek
valami ólomsúlyúba
valami nehéz lassú punkba
izmos bluesba
tele vagyok tablettával és itallal
bezenéltem
holnap megyek Afrikába
PUNK, PUNK, PANKERASZ
csak ma fogok sírni,
holnap már nem
gyűlölni fogom az egész világot
s a takarítónők elmennek fürödni
MIVÉ LESZ MIND E ZAJ
Mivé lesz mind e zaj?
Mivé lesz mind e meghurcolt pirkadat?
Mivé lesz?
A többit és egy darab kolbászt
celofánba csomagoltam,
igazság szerint egyetlen hosszú
kaland volt.
Semmi több.
Lecsüngő jéggel bélelt évszakok.
Már senki sem vár bennünket.
Mivé lesz mind e zaj?
Mivé?