MÁS NYELVEN
ÁTKÖLTÉSEK
KEDVENCEK

 

KOLLÁZSOK

 

 

Fenyvesi Ottó vizuális költészete hasonlóképpen a kollázsokból építkezik. Ez a módszer a kollázst azonban nem az utánzásra veszi igénybe (ahogyan a történeti avantgárd művészei tették), hanem új kifejezési formaként használja őket. Alkotásaiban a kollázsolás technikája mentén a képiség veszi át az irányító szerepet, s így a kollázs nagyobb teret nyit a befogadói képzeletnek, képes átléptetni a nézőt/olvasót egy másik műbe, egy másik művészetbe. Kötete (Buzz off! Kollázsok, 1994) a veszprémi Vár ucca tizenhét-albumok sorozatában jelent meg, olyan képversszerzők között, mint Tandori Dezső, Zalán Tibor és Géczi János. A veszprémi műhely köré csoportosult alkotók vizuális költészete egyszerre több hagyományt is szóhoz enged jutni: míg Tandori Dezső (Rajzok, Képversek, 1996) és Zalán Tibor (Átszivárgások) képverseiben felismerhetők a szövegszervező centrumok (például utalások Schwitters- és Kassák-költeményekre), addig Géczi János (Képversek) és Fenyvesi Ottó műveiben a képi határok mentén szerveződő kollázsok és dekollázsok veszik át a hatalmat a szövegiség felett.

(Részlet Sz. Molnár Szilvia: Az első Magyar Műhely-találkozó Marly-le-Roi-ban. 1972: A poézis új formái és médiumai című tanulmányából)