(egy est Charles Bukowskival)
Raymond Carver
Nem tudjátok ti mi a szerelem - mondta Bukowski
Nézzetek meg, 51 évesen
fülig szerelmes vagyok ebbe a fiatal csajba
ő is teljesen belém habarodott
így van jól, apukám, így kellett lennie
A vérükben vagyok, nem tudnak lerázni
Mindegyik megpróbál elmenni tőlem
végül mindegyik visszajön
Mindegyik visszajön hozzám, csak az az egy nem
akit eltemettem
Sírtam amikor meghalt
könnyen sírtam azokban a napokban
Ne engedd, apukám, hogy szomorú dolgokról beszéljek
mert akkor gonosz leszek
Ülhetnék itt egész éjszaka és
sörözgethetnék veletek, hippikkel
Megihatnék tíz litert ebből a sörből
és semmi bajom nem lenne, olyan mint a víz
De ha hagyjátok, hogy nehéz dolgokról beszéljek
elkezdem kihajigálni az embereket az ablakon keresztül
Mindenkit kihajítok
csináltam már ilyet
Nem tudjátok ti, mi a szerelem
nem tudjátok, mert soha
nem voltatok szerelmesek, ez az igazság
Itt van ez a leányka, nézzétek, szép
és úgy hív, hogy Bukowski
Bukowski, suttogja selymesen
én meg megkérdem, Mi van
De nem tudjátok ti mi a szerelem
Én mondanám
de nem hallgatok rám
Senki, ebben a szobában
nem ismerné fel a szerelmet, ha bejönne
és a seggetekbe bemászna
Valamikor azt hittem, az irodalmi est, árulás
Nézzétek, 51 éves vagyok és szinte már az egész világot bejártam
Tudom, hogy árulás
de azt mondtam, Bukowski
az éhezés még nagyobb árulás
Hát, itt vagyok, és semmi sincs úgy, ahogy kellene
Itt van például ez a fickó, hogy is hívják, Galway Kinell
Láttam a fényképét egy folyóiratban
Szép az arca
de professzor
Jézusom, képzeljétek el
Különben ti is professzorok vagytok
Na, itt van, máris sértegetlek benneteket
Nem, soha nem hallottam még róla
róla sem
ők mindannyian termeszek
Talán minden azért van, mert már nem olvasok eleget
De ők azok, akik állandóan építenek
építik tekintélyüket, öt vagy hat kötettel
termeszek
a kiscsaj azt mondja, Bukowski
Miért hallgatsz egész nap komolyzenét
Hallottátok, milyen szépen ejti a szavakat
Bukowski, miért hallgatsz egész nap komolyzenét
Ez meglepő, ugye
Nem gondolnák, hogy egy ilyen tökös fickó, mint én
egész nap komolyzenét hallgat
Brahms, Rahmanyinov, Bartók, Telleman
Szarás, vidéken nem tudnék írni
Túl nagy a csönd, túl sok a fa
A nagyvárost szeretem, az nekem való hely
Minden reggel felteszem a kedvenc lemezem
és odaülök az írógéphez
cigarettára gyújtok, és elszívom, így ni
és azt mondom, Bukowski, te boldog ember vagy
Bukowski, te már annyi mindent átéltél
boldog ember vagy
kék dohányfüst úszik az asztal felett
az ablakomból látom a DeLongpre sugárutat
látom a járókelőket, a ténfergő embereket
és pöfékelek, így ni
és akkor leteszem a cigarettámat a hamutartóba
és egy mélyet lélegzek
és elkezdek írni
Bukowski, ilyen az élet, mondom
milyen jó szegénynek lenni, milyen jó, hogy aranyerem van
jó szerelmesnek lenni
De ti nem tudjátok, hogy milyen az
Nem tudjátok, milyen szerelemesnek lenni
Ha láthatnátok őt, akkor tudnátok, miről beszélek
Azt hitte, kefélni jövök ide
Egyszerűen tudta
Azt mondta, tudja
Szarás, 51 éves vagyok, ő meg 25
szerelemesek vagyunk, és ő féltékeny
Jézus, de szép ez így
azt mondta, hogy kikaparja a szememet, ha megcsalom
Ez tehát a szerelem
Ki ismeri közületek ezt az érzést
Had mondjak valamit
A börtönben olyan emberekkel találkoztam, akiknek jobb stílusa volt
mint azoknak, akik egyetemet végeztek
és költői estekre járnak
Ezek vérszívók és azért jönnek ide
hogy megtudják milyen a költő piszkos zoknija
vagy hogy büdös-e a hóna alja
Higgyétek el nekem, nem fogtok bennem csalódni
De azt akarom, hogy megjegyezzétek
ma este itt a városban csak egy költő van
mégpedig én
Mit tudtok ti az életről
Mit tudtok ti akármiről
Közületek kit bocsátottak el a munkahelyéről
kit vert meg a felesége
Elküldtek a Sears és Reebacktől öt alkalommal
Elküldtek majd újból felvettek
lehet, hogy ma este csak egyetlen igazi költő van az országban
35 éves koromban a raktárban dolgoztam
de börtönbe kerültem, kekszlopás miatt
Nagyon nehéz volt ott
Most 51 éves vagyok és szerelmes
A kiscsaj azt mondja
Bukowski
én megkérdem tőle, Mi van
ő meg azt feleli
azt hiszem, te egy szartarisznya vagy
hogy neked milyen igazad van, bébi, mondom neki
Ő az egyetlen személy
aki ilyet mondhat nekem
Nem tudjátok ti mi a szerelem
Mindegyik visszajön egy idő után
mindegyik visszajön végül
csak az az egy nem, akiről az előbb beszéltem
akit eltemettem
Hét évig voltunk együtt
Sokat ittunk
Néhány tollforgatót látok itt a teremben
de nincs közöttük egyetlen költő se
Nem vagyok meglepve
Szerelmesnek kell lennie annak, aki verset ír
nem tudjátok mi a szerelem
ez a ti bajotok
Adj még egy kis italt
Jó lesz jég nélkül
Jó lesz, nagyszerű
Tehát kezdhetjük
Tudom mit beszélek, csak egyet felhörpintek
Olyan finom
Rendben, kezdjük, hogy mielőbb befejezhessük
csak vigyázzatok, hogy ne álljon senki se
a nyitott ablak közelébe.