ÁTKÖLTÉSEK: SZERB KÖLTŐK

TANÓRA A KÖLTÉSZETRŐL

Vasko Popa

Egy fehér padon ültünk
Lenau mellszobra mellett

Csókolóztunk
Közben versekről is
Beszélgettünk

Versekről beszéltünk
Miközben csókolóztunk

A költő nézett bennünket
Nézte a fehér padot
Az út salakját

Olyan szépen hallgatott
Azzal a rézből formált szép ajkaival

A verseci park padján
Lassan megtanultam
Mi a legfontosabb a költészetben